Kelta regék és mondák #1
- Lara
- May 17, 2015
- 2 min read
A tündérek kincse
A régi hagyományok szerint Írországot - mielőtt az írek megtelepedtek itt - sokféle nép lakta. Ezek közül a legnevezetesebbek a shidek voltak. A shidek félig tündéri, félig emberi vonásokkal bírtak. Értettek a varázsláshoz, gyönyörűen zenéltek és énekeltek.
A shideket Dana népének is szokták nevezni, ugyanis ősanyjukul Danát tisztelték. Különös kincsek voltak a birtokukban: egy nagy kő, amely felsikoltott, ha az ír trón jogos birtokosa ráült, és így nélkülözhetetlen volt a királyválasztásnál. Továbbá egy dárda, amely legyőzhetetlenné tette azt, aki a kezében tartotta, és egy bogrács, amelyből sohasem fogott ki az étel.
Dana népe valaha régen felhőn érkezett Írországba, és sok harcot kellett vívnia az őslakókkal az ország birtokáért. Mikor az írek is megérkeztek, a tündérek és a halandók szövetségre léptek és jó barátságban éltek egymással.
A shidek főszállása Burig na Boann nevezetű halomnál volt, nem messze Tarától, ahol a halandó ír király vára állott. Valaha Dagda lakott itt, a tündérek fő fejedelme. Egy napon Dagda szétosztotta birodalmát fiai között, és a tündérkirályfiak Írország különböző tartományaiban kaptak pompás palotát. Csakhogy Dagda elfeledkezett egyik fiáról, a fenséges Ainguszról, akinek anyja Boann folyamistennő volt.
Aingusz tehát apja elé járult, és kárpótlásul azt kérte, hogy adja át neki Burig ne Boannt egy napra és egy éjszakára. Dagda teljesítette fia kívánságát. Attól a naptól kezdve azonban Aingusz nem volt hajlandó többé elhagyni a palotát, mert egy nap és egy éjszaka az örökkévalóságot jelenti. A palota tehát az ő birtokába jutott. Írország shidjei a nagy itt gyűlnek össze és itt lakomáznak. Az embereket szent borzalom önti el, ha errefelé utaznak.
Aingusz barátságos viszonyban él a környező kevésbé előkelő tündérekkel, és az is előfordult, hogy főrangú tündérek meghívták, legyen vitáikban döntőbíró, vagy pedig vegyen részt az örömünnepekben.

Commentaires