Gyógyító erejű Természet

Azt hiszem, a gyógynövényekről sokan hallottunk már. Talán nem mondok újat, ha leszögezem, a természetben a legtöbb növény gyógyító hatással bír, De ez nem jelenti azt, hogy ne lenne közöttük mérgező növény. Vallom azt a nézetet, hogy sok esetben egy gyógyító növényből készült tea, fürdő, vagy borogatás több hasznot hoz, mint egy-egy gyógyszer. Persze nem mondom azt, hogy ne szedjünk gyógyszert és a növények mindenhatóak. Ha a beteg helyzete nem javul vagy rosszabbodik, minden képpen érdemes orvoshoz is fordulni!

Az elkövetkezendő gyógynövényes cikkekben igyekszem néhány tippet adni, hogy milkyen növény mire való, milyét használhatjuk fel. Szeretném leszögezni, hogy én sem vagyok szakértő, és nem tudhatok mindent, a cikkek java részét forrásokból gyűjtögetem majd össze. Vágjunk is bele a természet füveskertjébe!

---

Mit nevezünk gyógynövénynek?

* Gyógynövénynek nevezzük azt a növényt, melynek gyökerét, levelét, virágát stb. a bennük hatóanyag miatt a gyógyászatban felhasználják. A gyógynövényt és annak részeit ritkán alkalmazzák friss természetes állapotban, sokkal inkább szárított formában alkalmazzák. A gyógynövénynek ezan hatóanyag-tartalmú részeit drogoknak nevezzük.

* Magyarország szerencsére bűvelkedik számoly olyan területtel, ahol rengeteg gyógynövény előfordul, így kifejezetten szerencsés helyzetben vagyunk. A legtöbbjük vadon terem, előfordulnak erdőkben. mezőkben, utak mentén, parlagokon, mocsaras helyeken. Páran nem teremnek vadon, így azokat termesztés útján tudjuk előállítani.

* Nagy részüket gyógyszertárakban is árulják, de saját magunknak is elő tudunk állítani kisebb mennyiségben. Gyűjtéssel is tudunk magunknak drogokat szerezni, de ehhez nagyon képben kell lenni a növényekkel, nehogy mérgező legyen, vagy ne tévessze őket össze a hasonló társaival. (nadragulyalevelet pl. a csüngőbelénddel) //A gyűjtésről később lesz szó//

A hatóanyagaik/hatásaik:

A drogok különféle élettani hatást kifejtő hatóanyagokat tartalmaznak: ezek szabják meg gyógyászati hasznukat. A hatóanyagok a növény általános anyagcseréje során képződnek. Őket hatóanyagaik alapján sorolják a vizelethajtók, az izzasztók, a hashajtók, a nyálkaoldók, a szívműködésre hatók, stb. csoportjába. Ezek a növényi hatóanyagok az egészséges állati és emberi szervezet tevékenységére éltatőleg hatnak, illetve az életfolyamatok zavarait gyógyítják. Ezért gyógyító tevékenységet csakis a drogok és a hatóanyagaik TELJES ismeretében lehet gyakorolni. A drog fő hatóanyagai mellett más anyagokat is juttat a szervezetbe, melynek eredményeként komplex hatás érvényesül., ami a gyógyítás szempontjából igen előnyös. A drognak azt ahatóanyagát, ami a legntenzívebb hatást fejti ki, fő hatóanyagnak hívjuk, a többit pedig mellékhatóanyagnak. Sok drog eltérő, de nem ellentétes hatású hatóanyagokat is tartalmazhat, ezért egy-egy drog többféle betegség ellen is felhasználható.

Legismertebb hatóanyagok:

Alkaloidák: Nagyon elterjedtek a növényvilágban. Bonyolult összetételű, szervesnitrogén tartalmú, lúgos vegyületek. Szervezetbe jutva erős élettani hatást váltanak ki, nagyobb adagolásban mérgezőek lehetnek. A növényekben savakhoz kötve, mint sók, előfordulnak. Könnyen kivonhatók, vegytiszta, kiristályos állapotban is előállíthatók. Bódító, nyugtató, fájdalomcsillapító, élénkítő gyógyszerek előállításban van szerepük.

- aggófű, anyarozs, beléndeklevél, ebnyelvűfű, ebvészmag, farkasalmalevél, fecskefű és gyökér, fehér zászpagyökér, fehérbors, feketebors, gránátalmafa gyökérkérge, kakaómag, kávémag, stb.

Gilkozidok: NItrogént nem tartalmazó, erős élettani hatást kifejtő, cukor tartalmú vegyületek. Bizonyos fermentek, híg savak, lúgok hatására cukorra és més anyagokra bomlanak (alkohol). Fontosabb csoportok: szívre hatóak, hashajtók,köptetők, vizelethajtók.

- aloé, bakfű, földibodzagyökér, nyírfalevél, orbáncfű, pozsgás zsázsafű, rutafű,hunyorgyökér, kökényvirág, kőrisfalevél, májfű, sártök, tisztesfű, vasfű, vörös áfonyalevél stb.

Szaponiok: Tulajdonságuk, hogy vízzel összerázva a szappanhoz hasonlóan erősen és tartósan habzanak. Fokozzák a nyálképződést, a légutak, a gyomor, a bél váladékkiválasztását. Segítik más hatóanyagok felszívódását. Ezeket alkalmazzák különféle teakeverékekben. Használják a szaponionokat: habzóitalok, habcukor (törökméz), borotvaszappanok, mosószerek gyártásánál.

-édesgyökér, gímharaszt, kankalingyökér és virág, kék iringófű, körömvirág, tyúkhúr, vadgesztenye.

Keserűanyagok: Nitrogénmentes vegyületek. A keserűanyagot tartalmazó drogok étvágygerjesztő, emésztést serkentő, májra, epére, lépre ható teákatés tinktúrákat szolgáltatnak.

- alpesi cickafark, ezerjófű, feketeürömfű, káridfű, lupulin,

Cserzőanyagok: Nagyon elterjed, nitrogénmentes szerves vegyületek, amelyek a növényeket a korhadástól óvják meg, az állati bőröket megcserzik. Ezek teáit belsőeg gyomor- és bélvérzés, gyomor- és bélhurut ellen, hasmenés megszűntetésére használják fel. Külsőleg fogíny ecsetelésére, toroköblögetésére, faygott vagy gyulladt testrészek borogatására, izzadság meggátlására, aranyeres képződmények hürdetésére használják.

- diófalevél és -termésburok, feketenadály-gyökér és -levél, katesu, kökénytermés, őszivérfű, szamócalevél, szederlevél, tölgyfamakk, vérhasgyökér.

Szénhidráltok: A növényekben a szerves vegyületek egyik legfontosabb és legelterjedtebb csoportja. (cukrok és más származékaik csoportja: nyálkák, keményítők, pektin, mézga, cellulóz.) Majdem minden drog tartalmaz szénhidráltszármazékot. A gyógyteák nyálkatartalma a gyulladásos nyálkahártyát vékonyan bevonja, s ez által megvédi az izzasztó anyagok hatásától. Ezeket a teákat gyakran használják légzőszervi és emésztőszervi hurutok ellen, külsőleg pedig totoköblítőül vagy borogatóul.

- agar-agar, bodzavirág, babhüvely, festőmályvavirág, gyapot, hársfavirág, izlandi zuzmó, lenmag, tölgyfazuzmó.

Szerves savak: A szerves savakat növényi savaknak nevezzük. Főleg gyümölcsökben fordulnak elő. A sóskasav, az almasav, a citromsav, a borkősav, a csersav, a borostyánkősav. Ezek egy része szabadon, vagy sók alakjában található. A drogokból készült teák ízét és hatását gyakra befolyásolják, elősegítik más anyagok kioldását.

- feketebodza termés, földibodza termés, kayenei bors, málnalevél és termés, paprika.

Kovasav: Szervetlen sav, amely néhány növényben az anyagcsere-folyamatokra gyakorol jelentős befolyást. Ezek a vizelethajtó és köszvényes bántalmak elleni teák hatásos alkotórésze. Külsőleg szájüreggyulladás esetén öblögetőnek, gyulladásos testrészekre és bőrbajokra pedig borogatónak használják. Belőlük tuberkolózis elleni teát is készítenek, mivel a kovasav a tüdőben is lerakódik, és ha a gócok jóindulatúak, és hegedésre képesek, bevonódva gyógyulhatnak.

- erdei gyöngykölesmag, kenderkefű, mezei zsurlófű, pásztortáska fű, tüdőfűlevél.

Festékanyagok: Alkalmazzák gyógyszerászetben és az ipar számos területein. Pl. élelmiszerek, üdítőitalok, szeszesitalok gyártásánál. Gyárilag állítják elő a csalánlevélből a krolofilt zsírban és szeszben oldható minőségben.

- búzavirág, csalánlevél, henna levél, körömvirág, kurkuma gyökértörzs, sáfránybibe, vörös szantálfaforgács.

Zsírok, olajok:

-fehérmustármag, kukorica, kender, len, nárcisz, napraforgó, szerencsendió, szezám.

Tejnedvek: Egyes növények tejcsöveiben bezárt, a növény megsebzésekor kicsorduló fehér vagy sárga színű, ragadós, keserű ízű, tejszerűen folyó anyagok. Tartalmaznak: keményítőt, cukrot, zsírt, gumit,kaucsukot, alkoloidákat, gyantákat stb. A tejnedvek szilárd formában kerülnek forgalmazásba.

- fecskefű, gyermekláncfű, kaucsuk, ópium.

Illóolajok: Vízgőz-desztillációjával előállított jellegzetes illatú, vagy "szagú" és ízű, szobahőmérsékleten maradék nélkül elillanó folyadékok. Előfordulnak virágokban, levelekben, gyökerekben, termékesben, magvakban; illóolajtartókban, illóolajjáratokban, sejtekben, mirigyszőrökben, folyékony állapotban. Alkalmazása nagy területje terjed ki: gyógyító anyag, baktériumölő szerek, íz- és szagjavítók. Sokféle illóolajat használ fel az illatszeripar, fog- és szájápolási cikkeket, kozmetikai szereket, gyógyszereket, élelmiszereket, szeszesitalokat, vizelethajtókat, köptetőket, féregűzőket (utóbbi hármat gyógyszeriparban)

-ánizstermés, borsfű, citromhéj, édeskömény, egyiptomi kömény, erdei fenyőlevél, kínai fahéj, mácisz, macskakgyökér, vanília.

Kámforok,balzsamok, gyanták: Egyes illóolajokból intenzívebb lehűtéskor - ánizs: 16 celsius fok alatt - aromás hatások válnak ki. Gyűjtőnévként kámfornak hívunk. Így az ánizs és az édeskömény illóolajából az antéol, a borsmentaolajból a mentol, a kertikakukkfű-olajból a timol, az eukaliptuszolajból az aukaliptol, a kámforolajból pedig a "valódi" kámfor válik ki.

A balzsamok fák, cserjék kérgéből vagy kéreg alatti részéből magától, vagy sebzés hatására kiszabaduló sűrűn folyó nedvek. Gyakran alkalmazott balzsamok: kanadai, a kopaiva-, a perui és a touli balzsamok.

A gyanták növényekből önként vagy sebzés hatására kiszabaduló, levegőn lágyabb, vagy keményebb állományúra megszilárduló ayagok. A gyantákat a gyógyászati, kozmetikai és illatszeri célokra, bőrizgatók, hashajtószerek, ragtapaszok stb készítésére használják.

- aszát, jalapa, mirrha, lupulin, indiaia kenderfű.

Vitaminok: Eltérő szerkezetű, anyagok, amelyek az emberi és állati szervezet életfolyamatainak zavartalan fenntartásához feltétlenül szükségesek. Ha nem veszünk magunkhoz elegendő vitamint a táplálkozással, akkor súlyos egészségi zavarok, táplálkozási hiánybetegségek léphetnek fel. Növényi táplálékkal gyakran csak az elővitaminhoz jutunk, a szervezet azt alakítja át vitaminná. Egyes vitaminokat a felfedezésók sorrendjében, mivel a szerkezetük ismeretlen volt, az ABC betűivel jelölték. Néhány vitaminról pedig kderült, hogy többféle hatóanyagra bontható, ezért őket a betűk mellé tett számokkal külömböztették meg. Vitaminok előfordulhatnak drogokban is, de csak minimálisan. Vitamindrogok: csipkebogyó, a feketeribizli-levél, a madárberkenye termése, A vitaminokat oldalékonyságuk alapján zsírban vagy vízben oldódók csoportjába soroljuk.

Zsírban oldódó vitaminok

A-vitamin: Hiánya a bőr és a nyálkahártyák megbetegedését váltja ki. A növekedés lelassul, a bőr durvává válik, a nyálkaháryák lobosodnak. A szem kötőhártyája válik gyulladtá. A vitamin megtalálható gyümölcsökben, főzelékzöldségekben, tejtermékekben, tojásban, állati májban. A sárgarépában provitaminja (kraotin) fordul elő.

D-vitamin: Erősíti a csontrendszert, megszűnteti az angolkórt, az izomgyengeséget. Provitaminjai az ember bőrében vannak, mely a Nap ibolyántúli sugarainak behatására alakulnak át vitaminná. Sok D-vitamin van a tőkehal mályában, a tojássárgályában, vajban.

E-vitamin: Az idegrendszer, az izomzat, az ivarmirigyek normális működésében, a terhesség kihordásában játszik jelentős szerepet. Tartalmazzák: növényi magvak, olajok, zöldfőzelékek, tejtermékek, a kukoricacsíra olaja.

F-vitamin: Hiányában májkárosodás, bőrgyulladás, növekedési visszaesés léphet fel. Jó hatású furunkulus és ekcéma kezelése esetén. Nagy mennyiségban a lenolaj tartalmazza.

K-vitamin: Ha hiányzik a szervezetből, akkor a vér alvadási ideje megnyúlik, melynek következménye a vérzékenység és a sárgaság. Használják anyagcserezavarok, gombás fertőzések és túlzott havi vérzések ellen. A lucerna, a paraj, csalán, kelvirág, fenyőtű tartalmazza.

Vízben oldódó vitaminok

B1-vitamin: A szénhidráltok elégetésénél az ideg- és izomműködésnél nélkülözhetetlen. Hiánya a beri-beri betegséget, idegbántalmat, szívizomkárosodást is okozhat. Előfordul: sörélesztő, gabonacsíra, káposzta, paraj, csipkebogyó.

B2-vitamin: Különböző anyagcsere folyamatokban van szerepe. Tej, tojás, hús, zöldségfélék, gyümölcsök, élesztő, csipkebogyó tartalmazza.

B12-vitamin: Idegbénulás és idegbántalmak ellen használják, továbbá a vészes vérszegénység gyógyszere. Állati fehérjékből vonják ki.

C-vitamin: Savanyú ízű, fehér, kristályos vegyület. Hiánya a hajszálerek vérzékenységét, skorbutot okoz, amely foghúsvérzéssel, bőr alatti vérzéssel, izomsorvadással, keringési zavarokkal és csonttörékenységgel jár. Fokozza a szervezet ellenálló képességét más betegségek ellen. Jelentékeny mennyiségben tartalmazza a zöldpaprika, a csipkebogyó, a citrom, a savanyúkáposzta, paradicsom, a burgonya, stb. Hőre érzékeny, főzve könnyen bomlik. Ezt a vitamint nagyban mesterségesen állítják elő.

H-vitamin: Élesztőben, burgonyában,tejben, tojásban, májban fordul elő. Hiánya fokozott faggyútermelést, szeborreát, bőrgyulladást, növekedési megállást is okozhat.

P-vitamin: A citrom, a csipkebogyó és a paprika tartalmazza jelentősebb mennyiségben. Növeli a hajszálerek ellenállását, emeli a vér mészszintjét, fokozza a véralvadást.

Antibiotikumok: Gombák és baktériumok anyagcsere termékei, melyek a szervezetben gyulladást okozó mikoroorganizmusok szaporodását gátolják, vagy megölik mielőtt károsíthatnák a szervezetet. Legismertebb antibiotikumok: penicilin, terramicin stb.